Ugrás a tartalomra
Közösség
János-Széll István

Szerző

János-Széll István

Alapelvem, hogy az ember azért van itt e világban, mert létezésének célja van, és ez a cél túlmutat a fizikai léten. Azáltal, hogy gondolkodunk és cselekszünk, önmagunkat megismerjük, félelmeinket és hiedelmeinket legyőzzük. Mindezt addig és addig, amíg egy parányi sötétség sem marad bennünk. Hosszú az út, de a végére az embernek az életéből művet kell alkotnia.

117 cikk

Cikkek

A Nap tisztelete

Az eszemet otthon kellett volna hagyni, mert akkor többet látnék, mint így. Az ész mindenbe bezavar. Mindig valaki akar lenni, okoskodik, spekulál. Miközben a t…

János-Széll István

A boldogság nem cél

Az élet legnagyobb kérdései, amelyeket a legtöbb ember, legalább egyszer, feltesz magának: mi az értelme az életnek? Mi a feladatunk az életben? A legtöbben arr…

János-Széll István

Búcsú a politikától

Érdekes dolog történt időközben. Valamikor huszonéves koromban nem érdekelt a politika, nem érdekelt a jobb vagy bal oldal, úgy gondoltam, hogy a politika egy o…

János-Széll István

Meghívó a karneválba

Kedves barátom, ülök otthon a tévé előtt, váltogatom a csatornákat, nézem a híradókat, tájékozódási megfontolásból, és közben eszembe jut, hogy mennyire tájékoz…

János-Széll István