Születés nehézségekkel

Két fontos dolgot kell itt megemlíteni: az egyik a hiányos ősbizalom, a másik az elégtelen kitoló erő.
Ha az ősbizalom hiányos, akkor az anya és/vagy a gyermek nem tudja elengedni a helyzetet. Az anya nem akarja elengedni a gyermeket, a gyermek nem akarja elengedni a "fészket". Ezt nevezzük túlhordásnak. A túlhordást átélő nőnek meg kell tanulnia, hogy az anyaság nem  a birtoklási vágyainak, hatalmi ambícióinak a kiélésére van. Ellenkező esetben ugyanez a konfliktus jelentkezik majd, mikor a gyermek el akarja hagyni a szülői házat.
A túlhordás ellentéte a koraszülés. Ez esetben az anya és gyermeke szabadulni szeretne az adott helyzetből. Az anyának a gyermekkel szembeni, többnyire öntudatlan vagy elfojtott elutasítására, a felelősségtől, a változásoktól való félelmeire, a nőiesség nem megértésére és el nem fogadására utal az ilyen jellegű probléma. A korábban született gyermekeknél később is jellemző a türelmetlenség, az időpontok nem megfelelő választása. Súlyosabb formája, mikor idő előtt leválik a placenta. Ez esetben a gyermek és az anya élete is veszélybe kerülhet.
A gyermekek is helyezkedhetnek olyan pozícióba, ami megnehezíti vagy egyenesen lehetetlenné teszi a születésüket. Ilyenek a farfekvés és a harántfekvés. Farfekvés esetében a gyermek nem veszi fel a megfelelő testhelyzetet, hanem éppen fordítva helyezkedik el, az életnek a feje helyett a farát mutatja. Nincs elég bátorsága fejest ugrani a helyzetbe, úgy tűnik az ellenkező pozíció könnyebb. Ez olyan, mint mikor valakit kiállítanak a medence ugródeszkájára és kötelezik a leugrást. Akinek nincs tapasztalata, gyakorlata, mindenképp kerüli a fejesugrást, a lábbal előre ugrást választja.
A keresztben való fekvéskor a gyerek keresztbe tesz a helyzetnek, minden áron keresztül akarja vinni azon akaratát, hogy ő onnan ki nem mozdul.
Koponyatartás esetében is előfordulhat a gyermek fennakadása a szülőcsatornában. Ez esetben a gyermek szintén nem veszi fel a megfelelő pozíciót, hanem fejét hátratörve, homloktartásban igyekszik kifele, vagy nem végzi el a megfelelő forgásokat születés közben és pl. fennakad a válla.
Mindezekből kitűnik, hogy a születés nem holmi véletlen események egymás utáni következménye, hanem egy komoly "forgatókönyv" alapján történik. Megvan benne az anya szerepe, a gyermek szerepe, kettejük együttműködése elengedhetetlen.
Ezen nem megfelelő pozíciók szülés közben "követelik" a segítséget. Ügyes bábák meg tudják fordítani a rosszul helyezkedő babákat, tudnak segíteni az elakadt gyermekeken. Manapság mégis az eszközös orvosi segítség a gyakrabban alkalmazott. Ha elakad a baba kihúzzák fogóval. A megfordítással nem is foglalkoznak, ilyen esetben a közkedvelt császármetszést alkalmazzák.
A császármetszésnek más okai is lehetnek: túl szűk anyai medence, túl nagy gyermek, placenta praevia, különböző betegségei az anyának vagy a születendő gyermeknek. Tehát vannak esetek mikor az utolsó "pár méteren" nincs már mit tenni, elkerülhetetlen ez a nem kis kockázattal járó beavatkozás.
Sajnos vannak olyan esetek is amikor tulajdonképpen nem indokolt ez a műtét. Előfordul, hogy az anya kérésére történik, mert fél a szüléstől, a fájdalomtól, attól hogy baja lesz a gyerekének stb.  Az ilyen eseteket sokszor a nőgyógyászok ki is használják, hiszen ezáltal elismerésre és pénzre is szert tesznek.
A marsi energiák itt is érvényesülnek a szike által, csakhogy sem az anya sem a gyermek nem szerez semmi tapasztalatot ebből. A felelősség is teljes mértékben az orvosra van hárítva. A gyermek nem a saját erejéből lépik az új életszakaszába, az anya sem a saját erejéből lesz anya. Persze ezeket a tapasztalatokat az élet további szakaszaiban is meg lehet szerezni. Egyik feltétele, hogy legyen beismerve, mint hiányinformáció és legyen igény rá.
A császármetszésnek kései következményei is vannak, habár ezek a problémák természetesen más okok miatt is jelentkezhetnek: az érintett gyermeknek hiányzik indulásból az a tapasztalata hogyan kell a határokkal bánni, mikor és hogyan kell átlépni őket. Hajlamos arra, hogy elvárja mások intézzenek el helyette dolgokat, vagy túlhősködi a dolgokat, hogy így utólag bizonyítsa a bátorságát.
Az anya problémái közül megemlíthetjük azt a tényt, hogy azért nem képes elengedni az áldott állapotot és gyermekét, mert nem élte meg elég tudatosan.
A születés  a poláris életbe nyíló kapu. Azt tartják ezen a kapun átlépni nem könnyű. Ezért van az, hogy annyi sok fájdalommal és problémával járhat. De ne felejtsük el, hogy mint minden más, ez is rajtunk múlik.

Felhasznált irodalom: Rüdiger Dahlke: Sorsfordulók
Kurt Tepperwein: Mit árul el betegséged